Egyre több lakáshitelt vesznek fel a magyarok
A gazdasági válság után a magyarok hitelfelvételi kedve jelentős mértékben csökkent, azonban az utóbbi hónapokban a kedvező folyamatoknak köszönhetően egyre komolyabb változás állt be, így már sokkal olcsóbb lett a forint alapú kölcsön, mint egykoron a svájci frankos.
A recesszió azonban annyira megrendítette az emberek esetében a hitelekbe vetett hitet, hogy még ennek ellenére sem kapkodnak a lakáskölcsönök után, de azért a legfrissebb statisztikák szerint így is növekedés volt tapasztalható az idei esztendőben.
Közel 50 százalékos emelkedés
A statisztikák alapján az év első 9 hónapjában a bankok mintegy 256 milliárd forintnak megfelelő lakáscélú kölcsönt utaltak ki a magyar háztartások számára, ami bár még mindig messze elmarad a 2008 előtti értékektől, azonban így is 48 százalékkal több a tavalyi év hasonló időszakában mérthez képest. Sőt mi több, 2009 óta ez volt az eddigi legmagasabb összeg, ami igencsak komoly fellendülést jelent, és ez természetesen megmutatkozik a lakáspiac általános felfutásában is. Noha egyértelműnek tűnhet a fentiek után, érdemes külön kiemelni, hogy a hitelből lakást vásárlók aránya sem érte még el a gazdasági válság előtti szintet, ugyanakkor a korábbi évekhez mérten határozott növekedés történt, így 2015 első felében Budapesten már a lakásvásárlók 20 százaléka kölcsönből vásárolta ingatlanját.
A Magyar Nemzeti Bank mindezt azzal egészítette ki, hogy a lakáscélú hitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató jelenleg 5,64 százalékos, de akadtak a piacon ennél olcsóbbak is, így az egyéves kamatperiódussal rendelkező kölcsönök esetében – ami nyilván alig néhány magyarnak érhető csak el – 4,6 százalékos volt ez az összeg. A reálisabb futamidővel bíró, így az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek esetében az átlagos hitelköltség rendszerint 6-6,5 százalék közötti volt. Mindez megközelíti a 2008-ban a devizahitelek esetében mért hitelmutatók arányát, hiszen akkor egy euró vagy svájci frank alapú devizahitel esetében ez a költség 5-6 százalék között mozgott.
Mindenki a legolcsóbbat keresi
A statisztikák azt mutatják, hogy az ügyfelek jelentős része még mindig az olcsó, sőt a legolcsóbb megoldásokat keresi a lakáshitelek szempontjából, még abban az esetben is, ha emiatt engedniük kell bizonyos elképzeléseikből. A cél a legalacsonyabb kamat és a legalacsonyabb törlesztő részlet, amit jellemzően csak hosszú futamidővel, rendkívül elnyújtott törlesztéssel lehet kivitelezni. A dobogó második fokán állnak azok az ügyfelek, akik számára nem az olcsóság az elsődleges szempont, sokkal inkább a biztonság, avagy az, hogy hosszabb távon is kiszámítható legyen a felvett lakáskölcsön, így inkább drágább feltételek mellett vesznek fel lakáshitelt, hovatovább azt sem bánják, ha elnyúlik a futamidő, csak a biztonság miatt ne kelljen aggódniuk.
Az ügyfelek döntő többsége a statisztikák alapján ugyanakkor a legrövidebb futamidőt tartják a legfontosabbnak, de érdekesség, hogy éppen ebből hajlandóak a legtöbben engedni, ha céljaik módosulnak, ezáltal az átlagos futamidő a magyar lakáshitelek esetén átlagosan 15 év körül alakul. A KSH által kibocsátott statisztikák szerint például az év első felében felvett lakáscélú hitelek esetében az átlagos futamidő 14,2 év volt, az átlagos összeg pedig 7,5 millió forint körül alakult, noha a fővárosban a harmadik negyedévben ez váratlanul megemelkedett, és a 10 milliós átlagot is meghaladta, miközben a hitelfelvételi arány is jelentősen növekedett a nyugodtabb befektető hangulat és a kedvező gazdasági körülmények miatt.
