109%-os hatásfokkal üzemelő készülék: kondenzációs kazán

2013.03.18.•Szolgáltatók •

Az 1980-as években kezdtek el terjedni a kondenzációs kazánok, Hollandiában jelentek meg először. Az ilyen kazánok hatásfoka több mint 109%. Hogy hogyan is lehetséges ez? A kondenzációs folyamat során az égéstermékben lévő hőt hasznosítja, a füstgázban lévő hőenergiát nyeri ki, és a vízgőzt kondenzálja, az így visszanyert energia segítségével pedig sokkal gazdaságosabban tud működni.

Hagyományos kazánok esetében, ha kicsapódik a füstgáz, akkor megrongálhatja a kazán belsejét, és tönkremehet. Ez akkor következhet be, ha a füstgáz hőmérséklete kb. 60 ℃ alá csökken. A hagyományos kazánoknál 90 ℃-os fűtővíz segítségével oldották meg, hogy a füstgáz hőmérséklete ne csökkenjen le. Amennyiben a füstgáz hőmérséklete lecsökken, úgy a benne lévő vízgőz is távozik, ez az elillanó vízgőz pedig rejtett hőt tartalmaz, amelyet a kondenzációs kazánok fel tudnak használni.

Kazánok, radiátorok és árak:

Térkép:

[mappress]

A kondenzáció során a vízgőz nem a kéményben csapódik le, hanem magában a kazán belsejében, így képes azt visszaforgatni a fűtési rendszerbe. Ez az eltávozó vízgőz, más néven kondenzvíz a fűtőérték nagyjából 10%-át teszi ki, a kondenzációs kazánok pedig ennek a mintegy 10%-nak a használatával növeli a kazán hatásfokát.

Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél érvényesül a legjobban a kondenzációs technika, pl. falfűtés és a padlófűtés esetén. Akkor takaríthatunk meg a legtöbbet, ha a kazán nem dolgozik maximális teljesítményen. Radiátoros fűtésnél is kiváló lehet, egy-két keményebb téli nap kivételével nem dolgozik maximális teljesítményen.

Kondenzációs gázkazánoknál savas kémhatású kondenzvíz keletkezik, amit műanyag cső segítségével kell elvezetni.

Mivel a folyamat során nem csökken az energia felhasználása, de a hatásfok nem, így sokat spórolhatunk a fűtésszámlán, ha a kondenzációs kazán mellett tesszük le a voksunkat.

Legfrissebb bejegyzések

További tartalmak

Még több cikk