Amit minden csokiimádónak tudnia kell – nugát, praliné, és a többiek

Az üzletek polcain, cukrászdák, éttermek kínálatában rengeteg édességgel találkozhatunk, melyek jelentős része a csokoládéra épül. Ezen édességek között számtalan olyan típus, összetevő található, melyekről tudjuk, hogy milyen ízű, el tudjuk dönteni, hogy szeretjük, nem szeretjük, imádjuk, utáljuk őket, viszont nem biztos, hogy meg is tudnánk határozni, körül tudnánk írni szavakkal egyik-másik pontosan mi is.

  • Praliné: A praliné eredetileg belül pirított mogyorót vagy mandulát tartalmazó, cukormázzal bevont, csokiba mártott finomságot jelöl, de ma már a töltött csokibonbonok egy részér is ezzel az elnevezéssel illetik. Az újszerű pralinék kicsit fiatalabbak az eredeti receptúránál, 1912-ben készült első adagjuk, méghozzá Belgiumban, Jean Neuhaus Junior konyhájában. A praliné eredetére több verzió is létezik, melyek közt egy elrontott édesség feljavítás a befutó. Az anekdota szerint César de Choiseuil Plessis-Praslin herceg evett először pralinét, akinek szakácsa odaégette a mandulás desszertet és ezt igyekezvén leplezni, olvasztott csokoládéba burkolta a cukormázas, jócskán megpirult magot.  A hercegnek olyannyira ízlett a véletlen ihlette finomság, hogy a monda folytatása szerint Bordeaux lakosait pralinéval kárpótolta a XIII. Lajossal folytatott háborúskodás viszontagságaiért.
  • Bonbon: A köznyelv előszeretettel nevez minden apró csokit bonbonnak, amit egy falatra be lehet kapni, vagy maximum két falatból áll. Ez sok esetben téves megjelölés, ám találkozni olyan felfogással is, miszerint minden ilyesmi bonbon, és a bonbonon belül különböztetünk meg egyéb fajtákat. Ez utóbbi felfogás szerint a Praliné a bonbonon belüli csoportosítás egyik halmaza, nem pedig a bonbontól különböző édességtípus. Hivatalosan bonbonnak azt nevezzük, ami cukorszirup alapból és hozzá kevert csokoládéból és/vagy gyümölcskivontokból és/vagy kávéból és/vagy illóolajokból áll. Ezt a masszát bádoglemezeken hűtötték, majd formára vágták és önmagában vagy csokoládéba mártva kínálták. Tehát a bonbon alapvetően nem töltött csokoládé, hanem alapvetően telt massza. Igen ám, ez az eredeti receptúra, azonban ma már töltött csokoládét jelöl. a konyakmeggy például bonbon, a mandulás desszertek is bonbonok, de az alkoholokkal töltött finomságokat is nevezhetjük bonbonnak. nagyjából éppen olyan erős átfedések vannak a kisdesszertek között, mint a torták és sütemények témában.
  • Trüffel: Nos, a trüffel lenne éppen az a bonbon, amit alkohollal töltenek, ha a szó eredetét vennénk alapul az édességtípus definiálásához. Ám napjainkban a krémes csokihabbal töltött csokibonbon a trüffel, ami nem feltétlenül van csokival bevonva. Bevonhatják valamilyen porított finomsággal, de simán csak porcukorral is. Hogy is van ez? A trüffel szó eredetileg szarvasgombát jelöl. A szarvasgombát régebben szinte mindig konyakba vagy portóiba áztatták.) Majd ezt a visszamaradt alkoholos lét használták különböző bonbonok töltéséhez.
  • Nugát: Eredeti receptje szerint a nugát pörkölt mogyoróból, cukorból és kakaóvajból álló egységes keverék. Nagyon finomra őrölt, préselt alapanyagainak köszönhetően a nugát olyan finom sima elegyet, mint a Nutella. Tulajdonképpen a világ legimádottabb, már-már őrületet kiváltó édes mogyorókréme is egyfajta nugát. A nugát többféle állagú lehet, állagát az elkészítés módja és célja, az alapanyagok minősége és fajtája határozza meg. Előszeretettel használják bonbonok, édességek töltésére, ilyenkor lágyabbra keverik, de önmagában is gyakori, keményebb formában.

Jégcsokoládé: A jégcsokoládé egy speciális, Németországban kitalált édesség, eredeti nevén eiskonfekt. Magyarországon viszonylag ritkán kapni és főleg a német élelmiszerboltok kínálatában lelhető fel, de nagyon sokan imádják. Extra krémes, édes és bár mogyorót még csak nyomokban sem tartalmaz, kissé mogyoróra hajazó ízű apró, külön csomagolt csokik a jégcsokik, melyeket hivatalosan lehűtve kellene szervírozni. A jégcsokoládé nem egy bonyolult dolog, 2/3 része kakaóvaj és 1/3 része kókuszzsír.

Sikerét krémessége adja, melyet a kókuszolaj alacsony olvadáspontjának köszönhet. Németországban jellegzetes karácsonyi édesség, de sok esetben a szállodák párnáján is ilyen várja az utazót. A jégcsoki sok esetben kicsi, körülbelül 3×3 centiméteres lapocskák halmaza, melyeket egyszerű, de színes, fényes papírokba egyenként csomagolnak. akad természetesen más formájú és csomagolású is, de a kis kockák a legelterjedtebbek, melyeket háromszög alakú, felül megkötött, átlátszó zacskóban árulnak. A jégcsokoládé, a kókuszolaj említett alacsony olvadáspontja miatt érezhetően hűti a szájat, főleg, ha hűtőből kerül a fogyasztók elé. A hűtő hatás növelése érdekében egyes típusokba egy kevéske mentakivonatot is tesznek. Minőségre nem tartozik az elitbe, de népszerűsége töretlen.

Médiatámogató: A Csokoládé Webshop

Amit minden csokiimádónak tudnia kell – nugát, praliné, és a többiek - Hasonló oldalak

Nincs.

Régió: Életmód cikkek