Lakásra gyűjt a legtöbb magyar

Noha a magyarok összességében a középmezőnybe sorolhatók Európa keleti-, illetve középső régiójában az egy háztartásra jutó 3,3 millió forintos nettó pénzügyi jövedelemmel, összességében kijelenthető, hogy sokan még így is igyekeznek spórolni, noha nagyon sokan csak rövidtávú, kisebb célokra tesz félre pénzt.

A legfrissebb adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy egyre többen – főleg a válság kirobbanása óta – a lakáscélú megtakarításokra koncentrálnak, ami részben érthető annak fényében, hogy egyre kevesebben vesznek fel hitelt, inkább önerőből, gyűjtögetéssel próbálják meg összegyűjteni a lakásra valót.

Egyre nagyobb összegeket tesznek félre a magyarok

Talán a reálbérek emelkedésének következtében, talán valami más miatt, de az OTP Lakástakarék legfrissebb elemzése szerint egyre nagyobb összegeket tesznek félre a magyar családok elsődlegesen lakáscélú megtakarításokra, és ami különösen érdekes, hogy ez a dinamikus kiugrás főként vidéken vált a legnagyobbá. A statisztikák alapján 2012 óta – ami a gazdasági válság után az első aprócska fellendüléssel, illetve reménysugarakkal szolgáló esztendő volt – átlagosan harmadával nőttek a megkötött lakástakarék-szerződések összegei, és a legkiugróbb növekedés – több mint 50 százalékot regisztráltak – nem a fővárosban, de még csak nem is a gazdagabb nyugati megyékben, hanem Északkelet-Magyarországon történt.

A friss adatok alapján havonta átlagosan több mint 16 ezer forintot tesznek félre a magyarok lakáscélra, ami a 2011-es adatokhoz mérten a teljes ország tekintetében több mint 20 százalékos, tehát óriási emelkedést mutat, és az következtethető belőle, hogy a legtöbb hazai család spórolással szeretné előteremteni magának a saját lakásra valót. Természetesen Magyarországon továbbra is élesen különválnak egymástól a regionális különbségek a fizetések tekintetében, ezáltal a lakástakarék-megtakarítások még mindig Budapesten a legmagasabbak, és bár a fentiek alapján dinamikus bővülés indult, azonban még mindig Kelet-Magyarországon tekinthető a legalacsonyabbnak a félretett összegek mértéke.

A leggyakoribb megtakarítási formák

Egy még tavaly év végén elkészített másik kutatásból kiderült, hogy a magyar emberek körében e leggyakoribb megtakarítási forma még mindig az általános bankbetét, de egyre többen, a megtakarítók több mint háromnegyede befektetési alapokkal, részvényekkel és értékpapírokkal próbálja garantálni anyagi biztonságát. A dobogó harmadik helyén állnak továbbá az ingatlan alapú megtakarítási formák, valamint természetesen a készpénz

Mint kiderült a legtöbb magyar általában 35 éves koráig olyan konkrét célokhoz köti megtakarítását, mint a lakásvásárlás, de fontos és előkelő helyen áll még az utazás is. A 35 éves kor feletti korosztály ugyanakkor már inkább a család, valamint a gyermekek iskoláztatása miatt tesz félre pénzt, míg 45 év felett a magyar lakosság egy jelentős része a nyugdíjas évekre próbál meg pénzt megtakarítani.

Lakásra gyűjt a legtöbb magyar - Hasonló oldalak

  1. A magyar nyelvvel valószínűleg egy gépi fordító sem fog tudni elboldogulni A magyar nyelv az egyik legbonyolultabb és legösszetettebb nyelv az egész világon. Büszkék lehetünk rá, hogy mi értjük és használjuk....
  2. Rosszul kezdődött az év a magyar építőipari cégek számára Noha a hazai építőipar a tavaly decemberi megtorpanást követően idén januárban újult erőre kapott és elképesztő eredményeket produkált a tavaly...

Régió: Budapest